Ezt a bejegyzést háromszor terveztem újra, mielőtt elnyerte végleges formáját. Eredetileg őszi bakancslistának szántam, de addig halogattam, amíg elúszott két hónap az évszakból. Azután bakancslista-revíziót írtam belőle, de abban nem éreztem elég potenciált.

Ennek a koncepciónak az ötlete akkor jutott eszembe, amikor (egy Insta-poszt pötyögése közben) rájöttem, hogy nem is csúszott ki annyira ez az ősz a kezemből, mint gondoltam. Tudtam ugyanis, hogy idén rettentően kevés időm lesz megélni az évszakot, ezért minden eddiginél jobban törekedtem arra, hogy élményeket szerezzek. Emiatt sok újdonságot sikerült kipróbálnom, és több tapasztalatot is elraktároztam magamnak a későbbiekre – amiket, ha már van egy blogom, akár veletek is megoszthatnék.

Új ízek, új receptek

Nem tudom, hogy ez is a felnőtté válás mellékhatása-e, de idén jóval bátrabban kísérleteztem ételekkel, mint eddig bármikor. Ezt ősszel tudatosan is vittem tovább: elhatároztam, hogy legalább 3 különböző sütőtökös receptet kipróbálok. Teljesen ismeretlen volt az alapanyag, de végül olyan jól sült el a dolog, hogy kétszeresen is túlteljesítettem a célt.

Ezeket készítettem sütőtükből (linkkel): Fatimapanka pumpkin spice szirupja, Smutzer Hanna sütőtökös pitéje, sütőtökös muffin (a pite krémjéből, liszt hozzáadásával), Harry Potter sütőtöklé, sütőtökös-zabpelyhes keksz.

Egyre közelebb a természethez

A másik nagy tervem volt, hogy legalább egy turistacélpontját felfedezzem a Bakonynak. Nem voltunk aktív család, így túrázni legfeljebb iskolai kirándulások alkalmával jutottam el, de nem is volt igényem ilyesmire. Most viszont az Instagram hatására kimozdultam a négy fal közül, és nagyon tetszett, amit odakint találtam.

Két helyre jutottunk el végül a párommal. Az egyik a Bakonybél közelében lévő Hubertlaki-tó, ami azért különleges, mert kiálló facsonkok törik meg a víz felszínét, és ez élőben fantasztikus látvány. A másik pedig a Bakonynána melletti Római fürdő-vízesés. Itt sajnos nem volt részünk semmiféle vízmozgásban, mert szinte teljesen kiszáradt a patak medre, de a mély, sziklás szurdok, amiben egyébként folyna, önmagában is csodásan néz ki.

Albérlet

Az idei őszi félévre albérletbe költöztem, hogy tudjak Budapesten dolgozni az egyetem mellett. Kevés lenne ez a hely, hogy leírjak mindent, amit ebben a két és fél hónapban tanultam és tapasztaltam, de úgy érzem, egy rövid kivonatnak mindenképp szerepelnie kell itt.

A legfontosabb tanulság, hogy rendesen alábecsültem a saját képességeimet. Nem hittem volna, hogy ilyen könnyedén képes leszek alkalmazkodni az új helyzethez, azt pedig végképp nem, hogy még élvezni is fogom. Igaz, anyagilag egyáltalán nem vagyok még független, és minden hétvégén hazajárok, de az egyetem miatt egyelőre nem tudnék ezen is változtatni. Viszont alig várom már, hogy meglegyen a lehetőségem több munkát vállalni, és elkezdhessem végre felépíteni a saját életemet. Már csak azért is, mert meglepően jól és egészségesen eszem, amikor magamnak vásárolok be, és imádom, hogy én határozom meg, milyen ételek és tárgyak legyenek a lakásban.

A kreatív oldal

Visszatérve kifejezetten az őszi dolgokhoz, idén végre arra is sort kerítettem, amit gyerekkoromban csináltam utoljára: tököt faragtam. Egyszer, 10-11 éves korom környékén, egy kisvárosi őszi fesztiválon próbáltam ki először, de azóta valamiért eszembe sem jutott nekiállni. Most viszont egy pár napig kedvezményesen léphetett be a Veszprémi Állatkertbe az, aki vitt magával töklámpást, és ezt az akciót nem hagyhattunk ki. Pici tököket választottunk, de mérföldekkel egyszerűbb és szórakoztatóbb volt kifaragni, mint emlékeztem, szóval jövő évtől ezt rendszeresítem.

Nem kifejezetten őszi élmények

Tavaly a korona miatt kimaradt, de egy ideje minden évben megnézem a World Press Photo kiállítást, ami októberben szokott lenni a Nemzeti Múzeumban. Ezen olyan sajtófotókat mutatnak be különböző kategóriákban, amelyet a World Press Photo nemzetközi non-profit szervezet díjazott az adott évben. Médiatudományt hallgatóként számomra kifejezetten izgalmas az ilyesmi, de ez a kiállítás bárki számára nagyon tanulságos. Főleg, hogy rengeteg olyan sztorit mutatnak be (pl. a Közel-Keletről, Dél-Amerikából), ami az európai sajtóba is nehezen jut el, a magyarba pedig szinte egyáltalán nem.

Nyáron nem jutottunk el sehova a családdal, de ezt egy októberi hétvégén bepótoltuk. A közelbe mentünk csak, egy balatonparti szállodába, de mindannyian nagyon élveztük. Csodaszép volt a hely, mind a beltér, mind az elhelyezkedése, a büféreggeli és -vacsora pedig mennyei volt.

És néhány hete valami olyat is kipróbáltam, amit évek óta tervezek, de nem volt bátorságom hozzá: elmentem stúdiófotózásra. Instagramon figyeltem fel egy szuper lehetőségre, és végül @melinda_ezsias készített rólam néhány egészen vállalható fotót. A véglegeseket még nem kaptam kézhez, de ne lepődjetek meg, ha majd mindenhol profilképet váltok.

Veled mi minden történt idén ősszel?